Az afrikai overlanding kalandunk igazi kezdete

2018. január 29.   

Egyik szemszögből szomorúak voltunk, hogy a rally véget ért, a másikból viszont ez azt is jelentette, hogy a valódi, önálló overland utazásunk ezennel kezdetét veszi…

Ahogy azt már korábban említettem, elsősorban azért jelentkeztünk erre a rallyra, mert szerettünk volna egy olyan csapat része lenni, ami hozzánk hasonlóan olyan emberekből áll, akiket érdekel az overlanding.

Továbbá így lehetőségünk volt biztonságosan eljutni Afrika néhány olyan részére, ahová nem biztos, hogy egyedül elmerészkedtünk volna. A rally véget érte után azonban eljött az ideje annak, hogy alaposan megtervezzük az önálló utunkat vissza, Európába. 

Az elsődleges célpontunk Marokkó volt. Eltöltöttünk három napot Banjulban. Ez idő alatt tudomásunkra jutott, hogy különböző okok miatt eléggé bizonytalanná vált a helyzet Szenegálban és Mauritániában.

Ezek után a tervünk mindössze annyi volt, hogy biztonságban áthaladjunk ezeken az országokon – nem volt ez annyira igaz Szenegálra, de Mauritániára határozottan. Ez azt jelentette, hogy jó néhány napos hosszú autózás várt ránk. Ezért is pihentünk meg Banjulban. 

A város egyik fő látványossága az Albert piac, amit mi sem akartunk kihagyni. A csúcsforgalomban nem volt egyszerű haladni, viszont nem is feltétlenül a túl nagy forgalom akadályozott, hanem a keskeny, és eléggé rossz állapotban lévő utak. 

Halászhajók

Amint megérkeztünk, azonnal megrohamozott minket három vagy négy srác, hogy kissé agresszíven ugyan, de felajánlja a segítségét, és körbevezessen, mint idegenvezető. Miután rájöttünk, hogy mennyire nyomulósak néhányan, úgy döntöttünk, hogy elfogadjuk egyikük segítségét, ezzel is leszerelve vagy öt másikat, akik jobbnál jobb ajánlatokkal bombáztak folyamatosan. 

Bárhová is utazom, az egyik kedvenc helyem mindenhol a piac. Szerintem ez az egyik legérdekesebb része minden kisvárosnak: nem csak a helyi arcokat ismerheted meg, de megfigyelheted, hogy milyen dolgokat vásárolnak a mindennapokban, milyen dolgokra van szükségük az élethez, és ha szerencséd van, akkor még te magad is belefutsz olyan érdekes dolgokba, amelyet sehol máshol nem lenne lehetőséged megvenni. 

Időről-időre elkövetem azt a hibát, hogy ilyenkor összevásárolok mindenfélét, viszont én ezekre nem tudok egyszerű szuvenírként tekinteni… de mindezzel együtt, ezen a piacon valahogy nem éreztem ezeket a dolgokat.

A különböző ételeket árusítók – különös tekintettel a hús-részlegre -, valahogy egészen másképp működtek, mint a korábbi piacokon. Sőt, elég sok helyen egyenesen az volt az érzésem, hogy nem szívesen látott betolakodók vagyunk. 

Az Albert piacnak van egy keskeny kis sikátor része, ahol kifejezetten a turistáknak állítanak fel standokat, ugyanis ezek tele vannak apró kézműves dolgokkal, képekkel és egyéb kézzel készített apróságokkal. 

Ám mire ideérnének a turisták, olyannyira lefárasztja őket a folyamatos lökdösődés, kiabálás és tolakodás, hogy nem akarnak vásárolni semmit – vagy legalábbis velünk pontosan ez történt. Ennek ellenére is jó érzés volt ellátogatni ide, és az este folyamán, egy kellemes indiai étteremben meg is osztottuk egymással az aznapi élményeinket. 

Share on facebook
Share on pinterest
Share on email
Share on print

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *