Kappakódia – egy nagyszerű állomás az overlandereknek Törökországban

Kis országutakon hajtottunk végig Hattuszasztól Kappakódiáig. Hihetetlen volt a forróság, de szerencsére csak 2-3 órát kellett vezetni. 

Mivel már tudtuk előre, hogy hol szeretnénk letáborozni (ezt is az iOverlander-en találtuk), így könnyű érkezésünk volt. Egy kemping mellett döntöttünk, hiszen úgy terveztük, hogy pár napot Kappakódiában töltünk. Ebből végül három éjszaka lett. 

A híres hőlégballonozást mindenképpen ki akartam próbálni, de Goreme-be érkezve (Kappadókia területének fő turista központja) a quadozáshoz is kedvet kaptam. 

Evelinnek tériszonya van, így ódzkodott a hőlégballonozástól, de pár elképesztő kép és némi győzködés után ő is benne volt a dologban!

Ami Kappakódiát igazán különlegessé teszi, azok a természetes sziklaképződmények, és az azokból áradó szépség. A házak és a mai szállodák a vulkáni lerakódások lágy kőzetéből lettek kifaragva, néhány közülük torony- és minaretszerű. A távolban az Erciyes-hegy látható, a 3917 méter magas havas csúcsával. 

Kis völgyek és kanyonok tarkítják a területet, végtelen lehetőségeket biztosítva a túrázóknak, a táborozóknak és más kalandoroknak.

Mi a Kaya-kempingben szálltunk meg, ami tökéletes helyszínnek bizonyult. Nem volt zsúfolt, minden létesítménye tiszta volt, és sikerült olyan helyet találni, ahonnan a kilátás is szép volt. 

Időben érkeztünk ahhoz, hogy rendben felállítsuk a kis táborunkat, és finom ételeket főzzünk. 

Az egyetlen dolog, ami fejfájást okozott, hogy 3.30-kor kellett kelnünk a hőlégballonozás miatt. Ezt még csak korai kelésnek sem lehet nevezni, hiszen még javában benne vagyunk az éjszakában. 

Utólag kiderült, hogy nagyon is megérte alig pár órányi alvás után ilyen korán kelni, hiszen a kappadókiai hőlégballonozás volt az egyik legjobb dolog, amit lehetőségem volt kipróbálni az egész világon – ez az élmény határozottan benne van a top 3-ban!

Meg kell említeni, hogy az élmény maga eléggé “turistás”. Egy kis kosárban kell állnod 20 másik emberrel több, mint egy órán át. Mindenki nagyon izgatott, úgyhogy számíthatsz rá, hogy arcon talál egy pár szelfi-bot. 

Viszont ha képes vagy erről megfeledkezni, akkor végignézheted a napfelkeltét 850 méteres magasságból, ami egy egészen egyedülálló látvány. Az év több, mint 300 napján körülbelül 150 hőlégballon száll fel, és mivel az időjárás ritkán okoz errefelé csalódást, ezért garantált, hogy lélegzetelállító látványban lesz részed. 

A korán kelés bosszúságai (na meg a szelfi-botok) ellenére én határozottan ajánlom a hőlégballonozást, ha Kappakódiában jársz. 

A korai kelés azt is jelentette, hogy már fél hét körül visszaértünk a táborhelyhez. 

Egy finom reggelit követően végre alkalmunk volt átnézni azt a több száz képet és videót, amit az előző napokon készítettünk. Annyi minden történik napközben, hogy a végén olyan sok képet készítünk, amit már komoly kihívás rendszerezni. Nem is hagytuk el a táborhelyet csak akkor, amikor elmentünk futni egyet egy közeli szőlőskertbe. Ez egy igazán pihentető nap volt, és el is döntöttük, hogy nem egy, hanem két további éjszakát töltünk a kempingben. 

Miután ezt megbeszéltük, foglaltam is egy “Naplemente ATV túrát” az egyik utazási ügynökségnél. Másnap 5.45-kor vesznek fel a táborunknál. 

A harmadik nap nagy részét főleg pihenéssel töltöttük és gyönyörködtünk a kilátásban is. Mivel az ATV túra csak este volt, így napközben az online munkáinkkal foglalkoztunk, és élveztük, hogy végre nem kell egész nap az autóban ülni. Ez szintúgy része az overlandingnek. Van, hogy ki kell venned néhány napot, hogy a napokig vagy akár hetekig tartó vezetés után élvezni tudd a helyet, ahol letáboroztál. 

A délután folyamán találkoztunk két belga utazóval, Maximmal és Vinccel. Egy évig utaznak együtt, az utazásuk első szakasza pedig egy overland kaland Kirgizisztánig. Egy Peugeot vezetnek Belgiumtól egészen Közép-Ázsiáig, azt követően pedig hátizsákkal járják majd be a világot. 

Egy régi Peugeot-val elindulni elég bátor dolog szerintem, de ez is csak azt bizonyítja, hogy ha igazán szereted az overlandinget, akkor vezethetsz bármit!

Maxime és Vince

Új barátaink csatlakoztak hozzánk az ATV túrán, az este folyamán pedig Belgium Japán ellen játszott a foci világbajnokságon. Természetesen megnéztük a meccset, Belgium győzött, úgyhogy Maxime és Vince nagyon boldogok voltak. 

Sajnos azonban az ATV túra nem volt olyan izgalmas, mint a focimeccs. Már nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lehet egy kis off-roading ezekkel a quadokkal, de ehelyett libasorban haladtunk egyik helyről a másikra, miközben turisták százait kerülgettük a poros utakon. Bár a túra elég olcsó volt, a túravezető meg jófej, még így sem ajánlanám senkinek ezeket a túrákat. Szerintem sokkal többet fel tudsz fedezni a helyből, ha elmész túrázni egyedül.

Másnap reggel elhagytuk a tábort, és úgy döntöttünk, hogy Kelet-Törökországig együtt megyünk Maximmal és Vinccel. 

Úgy érzem, hogy többet is csinálhattunk volna Kappakódiában. Volt három nap pihenő, de nem fedeztük fel a környéket, és nem is igazán tanultunk semmit a történelméről. El kellett volna mennünk túrázni a kanyonba, és egy napot jó lett volna a városban is eltölteni.

Vagyis a három pihenéssel töltött nap azt is jelentette, hogy lemaradtunk pár érdekes dologról… de legalább rengeteg okunk van arra, hogy egy nap visszatérjünk ide! 

Naplemente Kappadóciában
Share on facebook
Share on pinterest
Share on email
Share on print

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *