2018. február 5.
Úgy döntöttünk, hogy egy pihenőnap bőven elég volt, így a tetőtéri reggelit követően ismét útnak indultunk.
Nyugat-Szahara ezen vidékére jól emlékeztünk, hiszen az óceánparti hatalmas sziklákat, na és persze a hajóroncsokat nehezen felejti el az ember.
Megálltunk, hogy csináljunk néhány képet a sziklákon, de egyébként szerettünk volna egy nagyobb szakaszt megtenni ma, hiszen a következő hetekben csak és kizárólag Marokkóra akartunk koncentrálni.
Erre a napra egy elég hosszú út volt betervezve, célunk volt, hogy elérjük Tarfaya-t, de mivel nem akartunk éjszaka vezetni, ezért kerestem egy tábort az iOverlander-en, és Camp Bedouin ideális helynek tűnt.
Az, hogy teljesen egyedül dönthettünk arról, hogy hová megyünk, mikor és hol állunk meg, (na meg hogy hol töltjük az éjszakát) egy hatalmas változás volt a rally gyakran kihívást jelentő napirendjéhez képest. Az új barátaink is eléggé hiányoztak itt…
A Camp Bedouint egy francia család üzemelteti, és jó néhány mérföldre található a főúttól. A tábor egy sós vízű tó mentén fekszik, vagyis a csapvíz is sós – ez igazán érdekessé tette a fogmosást!
A család nem csak a tábor körüli teendőket látja el, de főtt ételt is kínálnak, többek között teve tagine-t (egyfajta pörkölt), amit semmiképp nem akartunk kihagyni. Nagyon finom volt, úgyhogy ha nem vagy vegán, mindenképp próbáld ki!
